Nem hagylak el míg szemed tüzel,
míg a réten tavaszi virág terem
s míg tudom hogy létezem.
és te is létezel.
Nem hagylak el míg a pokol tüzel,
míg a kör gömbölyű és rám nézel.
a míg tudok szeretni,
s amíg engem te is.
Nem hagylak el míg a búza pipacstól vérzik,
míg olyan vagy te is,
mint az őszi harmat, mindennap frissebb,
s míg csípi szám csókod, ízed.
Nem hagylak el míg a tél fehér morzsáit
varázslattal rád hinti,
s míg meleg bunda,
eltakarja arcod s alakod.
Nem hagylak el soha - mondom
s ím újra tavasz van,
s jobban szeretlek mint valaha.
1982 április 2.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon