Hiába jöttél hozzám(Dal)

Nem leszek én már az ki voltam soha,
évek ették szívem, s mint farkas foga,
nyomott hagyott a sors a mostoha.
Verejtékben úsztam, szemben árral,
megfizettem már pár ősi hibával.
Utolsó kívánságom mi is lehet,
Ne hagyj egyedül és útra verve
Hogyha egyszer újjá is születnénk
Hiába is tennénk mindent másként
Félek nem változna a végeredmény
Ha tiszta szíveddel érzel akkor,
Nem dobsz el csupán gyermeki dacból.
Kőkeményre edzetted vérző szívem
Hiába jöttél hozzám, már nem hittem
Vakságot vajúdott a gyors gyűlölet
Mely alapja a szerelem bűvölet
Igen, mert nem hittem, nekem nem volt mit
Esélyt sem adtál, hogy mást tudjak amit.
Tudom a hibás mégis én vagyok.
Akkor is, ha te nem így gondolod.
Az idő majd mindent megold tudom,
De a szívemben nem így gondolom
Hiába jöttél el egyszer akkoron,
Szíved nem szólalt meg sápadt arcodon.

Hiába jöttél el egyszer akkoron,
Szíved nem szólalt meg arcodon.


Hiába jöttél el egyszer akkoron,
Szíved nem szólalt meg arcodon.

1990 május 31. (javítva)

Dalszöveg:

Nem leszek már az, ki voltam soha, 

Évek rágják szívem, mint farkas foga, 

Nyomot hagyott bennem a mostoha sors. 

Verejtékben úsztam, szemben árral, 

Megfizettem már pár ősi hibával. 

Mégis az utolsó kívánságom mi is lehet? 

Ne hagyj engem csak úgy útra verten!

Még ha egyszer újjá is születnénk, 

S mindent másként is tehetnénk, 

Tudom, nem változna a végeredmény. 

Ha tiszta szívvel érzel, akkoor, 

Nem dobsz el csupán egyszeri dacból. 

Kőkeményre edzettél, hiába is jönnél, 

Már nem hihetek....

Vakságot szült a gyors gyűlölet, 

Mely alapja volt a szerelem bűvölet. 

Igen, mert nem hittem, nekem nem volt mit, 

Esélyt sem adtál, hogy mást tudjak adni. 

Tudom, a hibás mégis én vagyok, 

Akkor is, ha te nem így gondolod. 

Az idő majd mindent megold, tudom, 

De a szívemben ezt nem így fogadom.

Még ha egyszer újjá is születnénk, 

S mindent másként is tehetnénk, 

Tudom, nem változna a végeredmény. 

Ha tiszta szívvel érzel, akkoor, 

Nem dobsz el csupán egyszeri dacból. 

Kőkeményre edzettél, hiába is jönnél, 

Már nem hihetek....

Hiába jött el egyszeri alkalom, 

Szívem sem szólalt meg fehér arcodon. 

Kőkeményre edzett szintelen szíved, 

Már nem hihetek...

Még ha egyszer újjá is születnénk, 

S mindent másként is tehetnénk, 

Tudom, nem változna a végeredmény. 

Ha tiszta szívvel érzel, akkoor, 

Nem dobsz el csupán egyszeri dacból. 

Kőkeményre edzettél, hiába is jönnél, 

Már nem hihetek....

Nem leszek már az, ki voltam soha... 

Nem leszek már az, ki voltam soha... 

Nem leszek már az, ki voltam soha... 

Nem leszek már az, ki voltam soha...