Nincs mitől félnünk

Szétszéledtek gondolatok, vígság töri az emléket.
Nem lehet azt hinni, hogy már semmi nem történhet.

Nem lehet azt hinni, hogy nincs ami lehet kéretlen,
Mikor a tervezés, csak csupasz kés, tompa s életlen.

Jöjjön ha akar, vigye búdat vetkeztesse lelked,
nem lesz más az érzésed, nem is lesz más a tetted.

Legyen szép, mi volt és mit hibák-hibája épített,
Izzadjon lelkünk minden mérget, mit szívünk terített.

Nem feledni badar dolog, a szív sebe lassan forrad.
Sokára el-vérzik, rád talál s utolsót dobban.

Tavaszban járunk, virágok irigyen felénk néznek,
de nem gyökerük kötik röghöz, vízhez, méhészhez.

Lépjünk egyet-egyre, s haladjunk egymással szembe,
Nem a gyökér köt minket, csak ész az esztelenbe.

Varázslópálcát sutból vegyük elő s mondjunk igét.
Vissza nem jutunk, csak az érzés legyen újra miénk.

Ha néha kétségünkben egyet-egyet visszalépünk,
csak a törődés, mert már tudjuk nincs mitől félnünk.








Online pénzkereset itt
Extra pénzkereset itt