Még nem fáj az őszi dér csípős kedve,
még nem vakít az ősz sárgás-barna levele.
Itt vagyok mint haldokló nyári igézeted,
Nem szakad a meleg, a reggeli napsütésben.
Vége a nyár s vele vége mit végeztünk,
és vége mit végzett kínnal természetünk.
Csodára vártunk, mint írástudatlan hívő,
múltak a ragyogó napok és a csoda eljött
mi pedig elmentünk mellette megint.
Már nem fáj a múltunk csípős lehelete,
már nem vakít az elmúlt hibáink kedve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon