Diadalordítás


Felhő utcában lakik egy csillag, a tér-tündér,
szerelem ittasan is mindig józan, fejben ledér.
Álmokat szövöget s mint mindig, most is fél,
azt teszi, szeretni, követni, álmodni örökké.

Kicsiny lélek-tündér birokra kel jogaiért,
kanyargós felhő utcában él a csillagáért.
mikor fárad türelmetlen a jó kegyekért,
dombról, sugárútról álmodik, ha aludni tér.

Lelkében egyszer megszakadt egy sírás,
könnye nincs, a remény benne fojtott sikítás.
Dac testvére lett a büszke, s néma pusztítás,
önpusztító zárt idegszálai mára diadalordítás.

2011 December 30.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Munkahely otthon