farsangi szalmabáb és egyéb babonák,
hidegbe fásult helyi lélekmelegítő,
ütős illatok embert keltenek s katonát.
Tavaszunkra pottyanó léleknyugtató báj,
világít lüktet fejünkbe, s utazik tovább,
eddig haragos hideg markolta nyakunkat,
és fulladtunk éghető kokszunk gázába,
gerincfejő görnyedés várt kályhák torkába.
Pattanó rügyekről álmodtunk didergőn,
és szemeinkből kiforrt a keserű könny,
veríték, fehér fagyott szúró szemöldök,
tavaszhozó bálvarázslat a megmentőnk,
Kacaj tör fel, mint tél után is zöld erő.
Ölünkbe hullott s mi tartjuk büszkeséggel,
mint borász a boroshordót a kénkővel,
A Tél nem takarodik csak pihen éppen,
erőt gyűjt s visszatér gyötrőbb jövendővel.
2012 február 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon