A lélek nyelve



Pixel csatát vívnak pici pontok
pótszemeken visszaverő foltok,
Estébe hajlón vakít a hőségben
a képszerkesztő, gyilkol pixeleket.
Körvonal rajza és a háttér üres,
Gyönyör a szemnek, kín rendes rajznak
Elkészülve nem maradhat ugyanaz
Egy kis csalás, kész van és itt a jövő
Voltál vagy sem, az eredmény kitörő
Szépet hazudjunk bele, csak ez a cél
Nemes ok kell a szemünknek befelé
Eljutunk egyszer talán oda vagy sem,
A kitűzött vég, valóság lesz egyszer,
Amit akarunk, élhetünk benne, de
mit ér a boldogság, ha van keserve.
Nem akarok változtatni senkin-se,
De engem se változtathatsz, késő lenne
Pixelek vándorolnak képről képre,
Mit sem számít, milyen a lélek nyelve.

2011 július 10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Munkahely otthon