Spirituális korban az ember mindent kimond,
Minden gondolat szépen cseng és nem kong
Már nem mások számítanak, csak a léte
Valahogyan lesz - nem hatja át a véleménye
Érzésből cselekszik és mégis az a helyes,
Fiatalon még nem ez volt a természetes.
Bármiről kérdezed, mondandója életre kel
Sugallja kicsit a bűnt és dorgál is ha kell.
Ebben a korban már nem képvisel értéket,
Nem csapható be, és ez nem érdemel érdemet.
A pánik és a kapuzárás, az csak a látszat,
valójában többet tud mint amennyit láttat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon