Érik a harc, a spirituális lélek forradalma ,
mint egy éretlen alma, melyet kukac vett uralomba,
lelkek képzelt sebeikre véres zsebkendőt nyomnak.
Elhaló éles kiáltásuk, szenvedésről vallanak.
kikiáltanak hazugnak, bűnösök bőrébe marnak.
a győztesek állnak mellé az örök vesztes oldalnak,
A rend, rendetlen hálóit szövi, mint a gén-hibás pók,
csapdába esik az, ki testvéreinek csapdát áhított.
Életunt méh is kihal, ha keserves mézet csinálhat,
ha keresi a nektárt, és csak romló virágra találhat.
De a dögszagú nyárban talán jön egy hűs szél, ő a remény,
nyugszik a lét, pedig nem követel, csak hozott még egy esélyt.
2011 Augusztus 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon