Épül a lelkünk, mint egy új lakóház,
a tisztességünk az alap, a stabilitás
a gondolat szabadsága a tégla,
barátságok a kötő anyaga
bátorságunk a burkolata,
merészségünk a gerenda
hitünk véd a beázástól
családunk a fájdalomtól.
Mindezt könnyedén lerombolja,
a fájdalmas szerelmek bús vihara.
a könny eső csak esik, és elmossa
soha nem áll ugyanaz a fal, tető vissza.
De a béklyóból egyszer szabadulva
marad lelkünk, tisztességünk tiszta
gondolatunk szárnyal megint,
barátaink lesznek újra,
és felépül újra a lelkünk, házunk,
de erre már sokkal jobban vigyázunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon