Óvatos zajjal suhannak el az őszi napok,
mint a párjának verdeső gerle tollak.
Lehetnél akár egy mocsári kunyhó,
melyben szúnyogok hadát táplálja véred.
Lehetnél te elfeledett rom Kártágó mellett.
melyet só ette, és tette lakhatatlanná végleg.
Lehetsz te akár a sár vagy homok,
melyből egykor ember lakját építette,
térdre rogynak előbb utóbb a keserben,
mert már nem bírják a sok titkot tartani.
A gond eszi az anyagot, és teszi lakod vissza
ahonnan jött, elfekszik, megpihen s táplál gyomot.
Lehet az palota, ikertorony, státusza népnek
egy a sorsa a beépített sok-sok ásványnak, fémnek.
mind csak vetíti előre a földnek sorsát sorba,
tudd jól ez mind, csak a bemutató előtti főpróba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon