Ha néha hull csillogó, nedves bűn záporom,
Fejemre szórod friss szavaid, én hallgatom.
Bennem tenger lelke lakik, csak ennyit mondok,
megfoghatatlan valódi cseppje én vagyok.
Tudom benned élek, talán csak egy cseppet.
Nincs mit hazudni, bennem meg a te értelmed.
Lépek, tudom, utam kővel nekem rakod,
nem is élnék nélküled, nem lennék rokonod.
2011 November 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon