Szellemem felhőkarcolója égre írja vágyait,
míg a földanya alattam meséli rengő kínjait,
felettem kilengő életem tereli a hitem felhőit.
Rázkódom, könnyeim cserepei alá hullanak,
és gyilkos szilánk magokat vetnek alattam,
de kelnek belőle a hit, és remény fái halkan.
Megrázom magam és mint az erős pollenek,
úgy száll a kedvem, megfertőzve környezetem,
s aztán bibére száll, és fogan egy jókedvet.
2011 December 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon