Egyedül vagy a ragyogó remény rabbal,
míg az álnok jövőkép hű szíveket akar,
addig te sem leszel még magasabb.
Meséld el a jövőbe veszett múltad,
takar, óv a rabbá tevő balsors búja,
akkor is, más sem, csak a hited rúghat.
Jövőképed nem veszik el csak vezet,
a gondolat dzsungelébe mint elvérzett
kicsiny lélekrabló liánokkal beköttetett,
mosdatlan mocsári élő, éneklő környezet.
Te mond a szemébe a fájdalom üzeneteit,
Te szakítod le a félig sem érett gyümölcseit.
Nem látsz napfényt, takarja a sötét gond-lomb
amit a serege szorgosan borongósan fonja,
álmaidnak vakítóan egyszerű alakjainak sora.
Csak te, csak te lehetsz mindennek oka,
ha már a bűn sejtjeidet mind meggyilkolta.
2012 Január 3.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon