tél hidegére, a meleget váltotta fel,
hogy ezt tette, a többség szavazta,
uralma egy évszakra szól, nem érti,
miért ne tehetné fagyba a tavaszt is,
S tavaszi korba jégvirágot álmodik,
Csíráknak bölcsőül jégpáncélt adna ki,
miért ne, ha szeretné fagyot a nyárba?
étekül életnek a hókásás lakoma,
Új büszke tél a tavasz szót is betiltja,
csírázás nem jog, az kegy - a tél mondja,
már az örökzöld csemeték is csak morognak,
hisz alig nőnek mennek tűzrevalónak,
Fák is sírnak az évgyűrűk is megtiltva,
nincs ősz, nyár se tavasz, hát haldokolnak.
A tél mindenkinek új fagy-törvényt adott,
fagyhalál járt itt míg az uralma tartott,
A tél-törvényeit egy nem tartja be, a Nap,
ragyog ő ott fent, s melegét ontja tavaszon,
semmit ér a törvény, semmit érő hatalom.
2012 február 11.
Dalszöveg:
Fehér bársony bőrbe bújt a táj lelke,
A tél hidegére a meleget váltotta fel.
Hogy ezt tette, a többség szavazta meg,
De az uralma már nem csak egy évszakra felel.
Nem érti a határt, nem ismeri a gátat,
Fagyba fojtaná az egész világot és a vágyat.
Tavaszi korba jégvirágot álmodik,
Csíráknak bölcsőül jégpáncélt ad neki.
Miért ne tenné, ha vágyik a fagyra?
Hókásás lakomát kényszerít a napra.
Új, büszke Tél: a tavasz szót is betiltja!
A szabadság szirmát a jégpáncél elfojtja,
A csírázás nem jog, csak a Tél kegye.
S a fagy-törvénynek nincs ellenszere. (Nincs ellenszere...)
Már az örökzöld csemeték is csak morognak
A fák is sírnak, az évgyűrűk megállnak,
Alig nőnek, máris tűzrevalónak szánják.
A tilalom falait a néma ágak rágják.
Nincs ősz, nincs nyár, se tavaszi ébredés,
A haldokló tájon a csendünk is túl kevés.
Új, büszke Tél: a tavasz szót is betiltja!
A szabadság szirmát a jégpáncél elfojtja,
A csírázás nem jog, csak a Tél kegye.
S a fagy-törvénynek nincs ellenszere. (Nincs ellenszere...)
A Tél mindenkinek új fagy-törvényt adott,
Fagyhalál járt itt, míg az uralma tartott.
De van egy lázadó, kit nem köt a parancs,
Ki nem hajt fejet, bármekkora is a sarc!
A Tél törvényét egy valaki nem tartja: a Nap.
Semmit ér a törvény, ha a fény utat kap,
Ragyog ő ott fent, s melegét ontja tavaszon.
Semmit érő hatalom vész el a sugarakon.
Semmit érő hatalom...
Fény útja vigadalom
A Nap ragyogjon, ragyogjon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon