megretten elméd, folyton utolér munkád,
fekhelyed nem csak deszka és szalma,
prűd poloska mintha nem is akarna.
A füledben szól jövő, a csengőhangod,
letöltheti bárki, ha tetszik s feldob.
Sok technika az embereknek lotyó,
tán nem hiányzik hitéből ez a folyó?
Eladod lelked, fekete koromba rejted
zsibbadó állkapcsaidból kivett csippet,
jeleid űrbe vezetnek, hol nincsen lélegzet,
ki lehetsz, jelened csak eltévedt üzenet?
Száguldó sávszélességű autópályák,
vezetnek a múltba, de azt is lezárják,
s szolgaként teszed emlékeid hitedbe,
mielőtt javított jövőd csődbe hitegetne.
2012 február 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon