hogyan veszítettelek el,
távoli énemmel vitázok,
magamat sem értem meg.
Áttűnő homálytól félek,
vigyázó imákon élek.
Végtelen hű horizonton,
Te, Te, s Te tőled fuldoklom.
Nem csak fotógráf nézeted,
volt meg, tűnt el, és vége lett.
Magam tépek papírképet,
feletted s közted miértek.
Már nem múlhat el nélküled,
e csontporló vétkes üzlet.
2012 február 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon