a tél fogságából végre kiszabadítalak,
hiába börtönöd és egyben szülőd a tél,
nem leszel morcos, csak vidám s ledér.
2012 február 15.
[Verse 1]
Kockás papírra írom a neved, tavasz,
tintával oldom a tél zord lakatát.
Fagyos kulcsait zsebembe zárom,
s kiengedlek egy meleg délután.
[Pre-Chorus]
Hiába volt börtönöd a tél hideg fala,
szívedben már zöldül a holnap dala.
[Refrén]
Gyere tavasz, gyere már,
olvadjon a tél határ!
Nevess rám a szél szaván,
szabad lett a világ!
Gyere tavasz, gyere hát,
színezd újra az utcát!
[Verse 2]
Kockák között sarjad egy zöld gondolat,
minden sorban egy új illat lakik.
Rügyek kinyitják titkos ajtajuk,
és bennük száz kis dal alszik.
[Pre-Chorus]
A tél csak álom volt egy hosszú éjben,
most felébredsz minden levélben.
[Refrén]
Gyere tavasz, gyere már,
olvadjon a tél határ!
Nevess rám a szél szaván,
szabad lett a világ!
Gyere tavasz, gyere hát,
színezd újra az utcát!
[Bridge]
Egy kockás lapról indult az út,
de már a világ dalol veled.
[Utolsó Refrén]
Gyere tavasz, szabadíts fel ma,
színt robbant a szív és az utca!
Gyere tavasz, szabadíts fel ma,
színt robbant a szív és az utca!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon