Boldogság

Boldogság én vagyok, a válaszom ez.
Belül mégis valami van, nagy és üres.
A hiány tölt ki bennem egy kicsi részt,
Helye annak, mi sosem lehet az enyém.

Nem várom vissza s tudom,
Csak buta, emlék s bántalom.
Ki nagyon szeret azt értékelem,
Viszonzom is, aki van nekem.
Sérülten bolyongok csak kint,
Nincsen oly orvos, ki tud, segít.
Már régen nincs rá gyógyszer,
Már régen nincs rá módszer.
Én választottam sorsom, tudom,
Igazságom, nyílt seb a fájdalom.
Mi a boldogság? és mi nem az,
Tán mi mindennap mosolyogtat?
Őszinteség kell, vagy szeretet?
Kötelező recept nem is létezhet.
A boldogság az mi nem fáj,
Léte fiktív, de sosem muszáj.

2011 július 16.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Munkahely otthon