Bekiáltott a tél farkas-hangján a tudatunkba,
vizes bőrkesztyűként húzzuk össze magunkat,
majd szalmazsákként dobál az élet fuvarosa.
gengszterek várnak túloldalt, fejünkbe golyóval
távozunk az intenzív megélhetetlenség táborába.
Zsíros pénztárcák hullanak üresen nyakunkba.
Térdig gázolunk a színes papagájtollas guanóba,
közben söréttel vadászunk vacsorának kolibrikat.
Térj észre vándor, csak helyben járod életed.
Fekete falak sötét mocskát mintásnak hiszed,
és nem minden tiszta, mit fehér papírra gépelsz.
Nem az életed ment össze, csak szűkült a tered,
mit megtehettél eddig az most már bűn és vétek,
semmi sem állandó sem a költők sem a versek.
Talán hazugság a szeretet és a hőseink sem éltek,
mi előtte szép volt azt mondják, ma rothadó féreg.
2011 Október 29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon