Hazugság repedések az írott szavak között,
látszólag szóközt figyelsz a hátam mögött.
Közben meglopod a bánatom alapjáratait,
és titkon kivánsz, mint hentes a nyúzott nyulait.
Becsapod csak örökkön magad,
és a hozzám szóló minden szavad.
Hazudj szegénységet a palotába,
és embervért, húst a hurkába,
hazudj gyilkosságot kihalt tájba,
és jó nagy zsebet a nudistákra.
Még egyszer szólhatsz a néma tálba,
visszhangzzon az elhalt vágyad tárgya.
(Közben, ha címkéidben teszel rendet,
az ABC sorból, engem kifelejthetsz.)
2011 október 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Munkahely otthon